Gimnáziumunk 400 éves múltjából, különösen a kezdetekről, csak nagyon kevés tárgyi emlék maradt ránk: nem tudjuk, milyen volt az az épület, ahová 300 évvel ezelőtt a korabeli diákok jártak, nem tudjuk, hogy 200 éve milyen padban ültek, milyen táblára írtak, voltak-e füzeteik, iskolatáskájuk. Csak egy valami maradt fennt 400-300-200-100 év távlatából: a könyvek. 

Az első könyvek (18. század)         

Iskolánk könyveiről az első adatokat a Leges Scholae Reformatae Rátz Böszörményiensis című gyűjtemény szolgáltatja. Ennek utolsó lapjain nehezen olvasható, szálkás betűkkel írt listára bukkanunk. Afféle leltárjegyzéknek szánta ezt leírója, amellyel számba vette a schola tulajdonában lévő, oktatást segítő eszközöket. Címe: Series Librorum Scholae H. böszörmenyiensis1 Az összeírás 1780 körül készült, amely évben 38 könyv volt az iskola birtokában. A felsorolás 1795-ben folytatódik, s ekkor már 42 könyvcímet, 4 térképet, valamint 19 egyéb szemléltető eszközt sorol fel a leltár.

 A 42 műcím között két magyar vonatkozású kiadványt találunk: egy Bibliát (Biblia hungarica ex editione) és egy zsoltáros könyvet. Sajnos csak a címek lejegyzése történt meg, ezért pontosan azonosítani ezeket a kiadványokat ma már nem lehet. A többi kiadvány többségében latin nyelvű, s illeszkedik a Debreceni Református Kollégium partikuláris iskoláiban folyó képzéshez: Bibliák, protestáns egyházi irodalom, latin és görög nyelvkönyvek, retorika tankönyvek találhatók benne.

De vajon hogyan kezdődött a könyvgyűjtés? Erre is a Leges Scholae gyűjtemény ad választ: az itt olvasható iskolai törvények között szerepel, hogy a rektor „befejezvén rektorságát, könyvei közül hagyjon itt egyet.2 A külföldi tanulmányútról hazatérő fiatal tanárok koruk legismertebb, legnépszerűbb protestáns íróinak munkáját hagyták rektorságuk színhelyén.

Az ajándékkönyvektől a tervszerűen gyarapított állományig (19. század)

Könyvtárunk 19. századi történetét jól ismerhetjük, mivel a gyűjtemény egyik könyvtárőre, Bakóczy Endre szorgos munkával felderítette.3 Innen tudjuk, hogy a század első évtizedeiben még nagyon lassú a gyűjtemény gyarapodása. De hogy mégis fontosnak tartják az iskola vezetői a könyveket, több intézkedés is mutatja: 1810-ben 250 forint kamatát ajánlják fel könyvek vásárlására. Majd 1830-ban az iskolát fenntartó egyházközség fordul híveihez: ajándékozzanak könyveket az iskolának. S a kérés meghallgatásra talált. A legbuzgóbb adományozó Keresztesi Mihály, az eklézsia gondnoka volt, aki több éven át 150 db könyvet ajándékozott. Az ajándékba adott könyvek nagy részét ma is őrizzük, s ismerhetjük az adományozók nevét is, hiszen a könyvek gazdái – a kor szokásának megfelelően – az első lapra bejegyezték nevüket. Ezért tudhatjuk, hogy több kiadvánnyal gazdagította az állományt Oláh Lajosné szül. Csiszár Mária, valamint Révész Imre és Benedek Lajos.

1839-ben már 204 mű címe található az akkor készült leltárban: elsősorban a görög-latin klasszikusok művei, szótárak, lexikonok, valamint tankönyvek címeit olvashatjuk benne.

A gyarapodás módja még nagyon sokáig az ajándékozás, de azért vásárlásra is sor kerül már. Az 1860-as években Kazinczy Sámuel orvos örököseitől vásárolt meg az egyház 150 kötetet, melyek között enciklopédiák, szótárak, természettudományi művek voltak.

Muzeális- és régi könyvekből álló gyűjteményünk ennek az időszaknak eredményeképpen jöhetett létre. Muzeális értékűnek az 1700 előtt kiadott nem magyarországi, illetve az 1850 előtt kiadott magyar vonatkozású dokumentumokat tekintjük. Ezekből jött létre értékes különgyűjteményünk, mely csaknem 500 darabból áll. Legrégibb könyvünk egy 1542-ben Bázelben kiadott növénytani munka (Leonhart Fuchs: De historia stirpium..). Legrébebbi kiadású, magyar nyelvű könyvünk pedig egy imádságoskönyv: Lewis Bayly Praxis piectatis című munkája, Medgyessy Pál fordításában, mely 1640-ben, szintén Bázelben jelent meg.

Az iskola élén 1858-61 között Szeremley Sámuel neves tudós állt. Neki sikerült kiharcolnia, hogy könyvek beszerzésére pénzt kapjon az iskola. Rektorkodása 3 éve alatt 15 forintot költhettek könyvvásárlásra. (Hogy milyen értéket képviselt akkor 15 forint, ennek érzékeltetésére álljon itt egy részlet Szabó Magda: Régimódi történet című regényéből: „Szépirodalomra kiadott pénzről egyetlenegyszer számol be a kalmárlány háztartási könyve: 1879. július 31-én elképesztő összeget fizet a Petőfi-díszkiadásért: tizenhét forint, húsz krajcárt. (Egy gombolyag veres varrócérna ára két krajcár, egy rúd szalámié kilencven, egy ezüstgyűrűé egy forint, és Rickl Mária új krinolinja se került többe négy forint negyven krajcárnál.”4

Az anyagi támogatás eredményeképpen végre megjelenhettek már az iskola igényei is, mert bár az ajándékozás nagyon nemes dolog, de ily módon sok olyan mű is bekerült a könyvtárba, amely nem illik állományába.

Ebben az időszakban már törvényi szabályozásról is beszélhetünk a középiskolai könyvtárak vonatkozásában. Az 1850-ben kiadott, s a magyarországi középiskolákra is érvényes  Organisationsentwurf külön tanári és tanulói könyvtár létrehozását írja elő. „A tanárok könyvtárában kivált olyan műveket szerezzenek be, melyeket a tanárok a tudományukban való előrehaladáshoz és az oktatás alapos műveléséhez használatnak.. A könyvtár vezetését…vagy az igazgató látja el,  vagy átadja ezt a gimnázium egy rendes tanárának.”5

A tanulói könyvtár alapjait gimnáziumunkban a helyi Műkedvelő Társaság  által adományozott 22 könyv vetette meg 1862-ben. A könyvek túlnyomórészt szépirodalmi művek, olyanok, melyek valóban az ifjúság kezébe valók.

S hogy hogyan nőtt a gyűjtemény, az is jól nyomon követhető 1883 óta. Ettől az évtől, 1883-tól megjelennek az iskolai értesítők, amelyek minden tanévben közlik a könyvtár működésére vonatkozó adatokat is, olyan részletességgel, hogy még azt is felsorolják,  milyen műveket vásárolt meg az iskola.

A tervszerűen fejlesztett állomány kialakulása (20. század első fele)

A századforduló táján, a főgimnáziumi címért folytatott küzdelem lázában (amikor is a nyolcosztályos gimnáziumért, illetve az érettségiztetés jogáért harcolt az iskola), a város polgárai is a gimnázium segítségére siettek. A könyvtár fejlesztésére is érkeztek adományok. A nemes város Jókai összes műveinek millenniumi díszkiadását adományozta 100 kötetben, Szente Bálint rendőrkapitány pedig a büntetéspénzekből szerzett (!) 564 darabos gyűjteményét adta a gimnáziumnak. 1902-ben özv. Fekete Jánosné 895 koronát adományoz az iskolának könyvtárfejlesztésre. Alapítvány is született a könyvtár javára. Somossy András 3000 koronás tőkével létesítette 1900-ban, ennek évi kamatát használhatta fel a tanári könyvtár.

Az évente megjelenő értesítőknek hála pontosan követhető a tanári és tanuló könyvtárak gyarapodása. 1883 és 1947 között a tanári könyvtár állománya 775-ről 6587-re, az ifjúsági könyvtár gyűjteménye 404-ről 610-re nőtt. (Ez utóbbinál a nagyon alacsony számszerű gyarapodásnak az az oka, hogy a diákok számára fenntartott gyűjteménybe a kötelező és ajánlott szépirodalmi művek kerültek, és ezek gyorsan rongálódnak, gyakran kell kivonni őket az állományból).

Érdekesség, hogy a diákok számára az „anyakönyvtár” mellett a felsőbb évfolyamok termeiben osztálykönyvtárakat hoztak létre, de az érdeklődő, szorgalmas diákok a tanári könyvtár gyűjteményét is igénybe vehették.

Arról, hogy milyen gazdag volt - elsősorban a tanári - könyvtár, még ma is meggyőződhetünk. A század első felének  jelentős kézikönyvei ma is díszei a könyvtárunknak (Pallas lexikon, Révai nagylexikon, Magyarország vármegyéi , A magyar nemzet története, valamint a nagy klasszikusok díszes kiadású életműsorozata stb). S bár felekezeti iskolaként bizonyos konzervativizmus jellemzi a gyűjteményt, megtalálhatók voltak benne Ady, Kosztolányi, Karinthy művei is, vagy éppen Darwin munkái.

Adományozás, ajándékozás továbbra is gyarapította az állományt. 1935-ben dr. Benedek János országgyűlési képviselő, a gimnázium egykori diákja végrendeletében volt iskolájának adományozta 611 darabból álló gyűjteményét. Ezek nagy része jogi témájú kiadvány, de szépirodalmi művek is találhatók benne.

 A korszak a történetében sötét évek is vannak. Két világháború vetette vissza a gimnázium, s így a könyvtár fejlődését. Az 1918/19-es tanév eseményeit rögzítő Értesítő így összegzi a tanévet: „A személyi biztonságot talán jobban megőriző, de az anyagi javak eltulajdonításában annál gazdagabb eredményeket felmutató ciklus. … A román megszállás idején az ifjúsági könyvtárunkban elhelyezett szekrények feltörése és felborogatása utján a könyvtárunkból 804 db munka veszett el.”

A második világháború utolsó évében kiadott Értesítő könyvtárra vonatkoző összefoglalója érzékelteti, milyen sok munkája lehetett a könyvtárőrnek az első békeévekben: „A könyvtár aránylag nagyobb veszteséget nem szenvedett, de a katalógusai elvesztek. A könyveket azonban teljesen összehányták, öszeforgatták, úgyhogy a könyvtár teljes átrendezése vált szükségessé…”
Az ifjúsági könyvtárban a könyvszekrények megrongálódtak, a könyvek egy része elpusztult.

Az utolsó Értesítő (1946/47-es tanév) arról számol be, hogy folyik az állomány újrarendezése, leltározása. Aztán a következő év olyan fordulatot hoz, amely nemcsak az iskola, de a könyvtár életében is új fejezetet nyit.

Az államosított iskola könyvtára – új világ, még változatlan könyvtár (1948-1963)

 1948-ban az iskola állami tulajdonba vételének első lépése az épület, a felszerelési tárgyak leltárba vétele volt.  Amikor a könyvtárra került a sor, az átvételi bizottság méltányolta a református egyház kérését, s a könyvtárban található vallásos könyveket, folyóiratokat mentesítette az állami tulajdonba vétel alól, s így ezek átkerültek az egyház tulajdonába. Az átadandó könyvek kiválasztása nagyon egyszerűen történt: az addig elkészített könyvtári nyilvántartás Vallás c. részének 685 darabja egyetlen áthúzással megszűnt az iskola tulajdona lenni.

Az ötvenes évekből sok levéltári dokumentum ad képet az iskola, s benne a könyvtár életéről. „A debreceni szovjet konzul 8 drb orosz nyelvű könyvvel ajándékozta meg a könyvtárat.” „X.Y kartárs rámutat, hogy az I. osztálynak alig vannak az ifjúsági könyvtárban kötelező és ajánlott olvasmányai. Javasolja, hogy a gyapotszedésből 2 forintot minden tanuló ajánlja fel erre a célra”

A könyvtár sem maradt ki az ötvenes években divatos versenyfelajánlásokból: „X.Y kartárs hármas brigádban osztályozta (megtartandó, a tanári könyvtárnak átadandó, kiselejtezendő) az ifjúsági könyvtár anyagát.”6

A hatvanas évek első felében a könyvtár képe még nem igazán mutat nagy változást a század első évtizedeihez képest. Az időszak iskolai könyvtárának mindennapjait a legbeszédesebben egy 1962-ben kelt jegyzőkönyv írja le, amely egy szakfelügyelői látogatás után készült: „Az ifjúsági könyvtár állománya  3317 db….A könyvtári óra egyik héten szerdán, a másik héten délután 3-tól 4-ig van, de a nagyszünetben is rendelkezésére áll az ifjúságnak. Az ifjúsági könyvtár a célra alkalmas, külön helyiségben van elhelyezve. …A könyvtári órán a tanulók segédkeznek a könyvtáros tanár munkájában. Problémájuk a modern követelményeket kielégítő állományának megteremtése.”7Az utolsó mondat azt mutatja, hogy az állomány összetétele, korszerűsége nem megfelelő. Ennek fő oka  a szűkösre mért beszerzési keret.

Megjegyzendő, hogy mindezek ellenére a böszörményi gimnázium könyvtára az ország többi középiskolájához képest kiemelkedő helyzetben volt. Egy 1957-es országos felmérés azt mutatta, hogy az iskolák mindössze 1,6 %-ában rendelkezett a könyvtár 5-10 ezer kötetes állománnyal. Iskolánk könyvtári nyilvántartása szerint ebben az évben a tanári és ifjúsági könyvtár gyűjtemény együttesen meghaladta a 10 ezer példányt. (Köszönhető ez természetesen az iskola nagy múltjának)

A könyvtár életében az igazi változást az hozta meg, amikor a 60-as évek elején főállású könyvtáros került a könyvtár élére. Mielőtt ismertetnénk ennek az új korszaknak a történéseit, emlékezzünk meg azokról, akik tanári munkájuk mellett vezették a tanári és tanulói gyűjteményt. Alapvető feladatuk a könyvek beszerzése és nyilvántartásba vétele volt.

Az iskola könyveivel kezdetben a rektorok (igazgatók) foglalkoztak. A gyűjtemény növekedésével azonban szükség volt másnak átadni ezt a munkát. Létrejött a könyvtárőri tisztség, mely elnevezés egészen a 20. század közepéig tartott. A könyvtárőröket mindig az iskola tanárai közül nevezték ki.

Az első könyvtárőr, akinek személyét ismerjük, Oláh Sándor volt, aki 1886-ig látta el a feladatot. Az ezt követő 15 évben aztán gyorsan, szinte évente változott a könyvtárőrök személye. Utánuk végre hosszú időre, 1923-ig egy nagy tudású, a könyvtárhoz is értő férfiú következett: Bakóczy Endre, akinek munkálkodása alatt vált korszerű gyűjteménnyé a tanári könyvtár. Munkájának szeretetéről árulkodnak a gimnáziumi értesítőben írt sorai, melyeket mai utódja is némi meghatottsággal olvas: „Még mindig bőséges munkatér nyílik a rendezés nagy kiterjedésű mezején, mert még csak felerészben mondható sok időt és gondos munkát igénylő feladatunk megoldottnak. De a kitartó munka elvégre is eredményre vezet, s bejuttat a teljes rendnek a messze-távolban feltűnő ígéretföldére, hol a fáradság után a pihenést, a jól végzett munka után megnyugtató tudatot találnak az állhatatosan tusakodók.”8  Írja ezt Bakóczy tanár úr a könyvtár első cédulakatalógusának elkészítése után. (Sajnos éppen ez a katalógus lett oda a 2. világháborúban.)

Bakóczy tanár urat követte Almássy Márton, aki 1944-ig állt a könyvtár élén. Az őt követő dr. Csiha Antalra és feleségére, Sziklai Ilonára várt a feladat, hogy a háború utáni években, az államosítással együtt járó zavaros időkben vigyázza a gyűjteményt. A leltárkönyvek tanúsága szerint Cseke Gábor, Konstantin József és Bodnár Pál tanár urak is könyvtárőrként tevékenykedtek a teljes állású könyvtáros kinevezése előtt.

A korszerű iskolai könyvtár létrejötte (1963-tól az ezredfordulóig)

Nagy előrelépést jelentett a korszerű könyvtár kialakulása felé, amikor Rácz Zsigmond személyében főállású könyvtárost neveztek ki, aki már teljes munkaidőben végezhette a könyvtárosi teendőket. Ez a hazai iskolák esetében meglehetősen ritka dolog volt: az 1962/63-as tanévben az ország 400 középiskolája közül 55 gimnáziumban volt ilyen státusz.

Az új kolléga nagy lelkesedésel látott munkához. Már működése első évében beiratkozott az ELTÉ-re, s megszerezte magyar-latin szakos tanári képesítése mellé a könyvtáros végzettséget is. Tanév végi beszámolói kiváló forrásként használhatók a gimnázium mindennapjainak megismeréséhez: „Hozzákezdtem a tanári könyvtár állományának átvizsgálásához is, de ott a terem fűtetlensége miatt nem sokra jutottam” „Iskolánk egy írógéppel rendelkezik. A könyvtár írógép nélkül el sem képzelhető. Mindent meg fogok tenni egy állandó írógép biztosítása érdekében.”

Első teljes állású könyvtárosunknak sok munkát adott, hogy működésének 20 éve alatt két ízben is sor került az iskolaépület felújítására.

Rácz Zsigmond 1963-és 1983-ig vezette a könyvtárat. Ez idő alatt alakult ki a könyvtár mai képe. 1971-ben összevonásra került a tanári és tanuló gyűjtemény. Elkészült a könyvtár cédulakatalógusa (1965-ben meglett az írógép!), a diákok már minden nap, meghatározott nyitvatartási időben használhatták a könyvtárat. Jelentősen megnőtt az állomány: a selejtezések ellenére is 20 ezer fölé nőtt a dokumentumok száma.

Rácz Zsigmond nyugdíjba vonulása után utódja (e sorok írója, aki immár 1983 óta vezeti a könyvtárat) egy korszerű, az elvárásoknak megfelelő gyűjteményt vehetett át. Munkáját könnyíti, hogy a nyolcvanas évektől már komoly jogi háttér is biztosítja az iskolai könyvtárak működését. Jogszabályok sora jelent meg, amelyek kimondják a könyvtárak szükségességét, a könyvtáros alkalmazásának fontosságát, valamint azt, hogy az itt dolgozó egyenrangú tagja a nevelőtestületnek, munkája pedig része az iskola pedagógiai programjának.

A jelen könyvtára – a jövő feladatai

A könyvtárat körülvevő társadalmi-technikai környezet soha nem látott mértékben változott a kilencvenes évektől kezdődően. Először az új dokumentumtípusok megjelenése mutatta a változásokat. A hagyományos nyomtatott könyvek és folyóiratok mellett megjelentek a hangkazetták, videokazetták, CD-k, majd a DVD-k is. A foradalmi változások „okozója” azonban a személyi számítógépek megjelenése, de főként az internet elterjedése volt. Ez megváltoztatta a könyvtáros munkáját, de még inkább a használói szokásokat.

Könyvtárunk az első számítógépet 1997-ben kapta a Soros Alapítvány jóvoltából. A gép mellé korszerű könyvtári szoftver is járt, amely lehetővé tette, hogy hagyományos cédulakatalógus helyébe elektronikus nyilvántartás kerüljön. Ez a változás sok, de örömteli munkát adott a könyvtárosnak.

Örömünkre szolgált, hogy a modernizációs törekvések közepette jutott figyelem múltunk becses tárgyi emlékeire is.  A Nemzeti Kulturális Alap a 2000-es évek eljén több ízben is hirdetett pályázatot, amely muzeális értékű kiadványok restaurálására adott lehetőséget. Két alkalommal sikerrel pályáztunk, s ilyen módon 2008-ban és 2009-ben három, meglehetősen rossz állapotú könyvünk  szinte olyan lett, mintha akkor került volna ki a könyvkötő műhelyéből.

A kétezres évek elején vette fel gyűjteményünk a gimnázium egyik legnagyszerűbb tanárának, dr. Molnár Istvánnak a nevét. Molnár István tanár úr nemcsak könyvszerető, polihisztor felkészültségű tudós volt, hanem az újra mindig nyitott, ma is korszerűnek ható szellemiségű tanár is, aki tudta, hogy az ismereteket nem lehet egy-egy tantárgy keretei közé szorítani: „Tudományos tételeknél is csak az a miénk, amit minden oldalról, minden lehetséges szempontból beigazolva látunk, ha egy tantárgy megállapított igazságai mintegy önkéntelenül rohannak a másokéi segítségére.”9

2004-ben egy nagyszabású átalakítás eredményeképpen galériával bővült a könyvtártér, s ezáltal a könyvtár funkciója is kibővült. Az oktatásban egyre fontosabb szerep jutott a számítógépeknek, s a galérián elhelyezett 18 gép alkalmassá tette a teret nyelvi és informatika órák tartására.

Két pályázati lehetőség is adódott a 2010-es években arra, hogy könyvtárunk minél jobban tudjon alkalmazkodni az új elvárásokhoz.10 Az első pályázat sikerét követően bútorzatunkat tudtuk megújítani, s olvasásnépszerűsítő programokat lebonyolítani, melyeket városunk 5 másik iskolájával közösen szerveztünk diákjainknak. Talán legfontosabb változás a pályázat sikerének köszönhetően az volt, hogy áttértünk a Corvina könyvtári szoftver használatára, ami által lehetővé vált katalógusunk online térbe helyezése, valamint online könyvtári szolgáltatások igénybevétele.

A másik pályázat eredményeképpen a kölcsönzőtérben található tanulói számítógépeinket tudtuk korszerűbbre cserélni. A kölcsönzés és nyilvántartás megkönnyítésére pedig bevezettük az RFID kódos kölcsönzési módot, amihez kódleolvasót és a könyvek azonosításához szükséges címkéket kaptunk.

Ez a pályázat újból lehetővé tette a könyvtártér bővítését. 2015-ben, egy jelentős átalakítás után, az addig raktárként szolgáló, a könyvtár melletti kis helyiségben kényelmes bútorok elhelyezésével olvasó- és pihenőszobát tudtunk kialakítani. A helyiség berendezéséhez egykori tanítványunktól, a gimnáziumot ma is bőkezűen tamogató Miska Jánostól kaptunk segítséget. Egykori diákunk, Miska János, aki maga is könyvtárosként, könyvtárigazgatóként dolgozott Kanadában, jó szívvel segítette adományokkal, ajándékkönyvekkel könyvtárunkat.

A 90-es évektől kezdődően az iskolai könyvtárak életében mind nagyobb szerep jutott a pedagógiai munkának. Az 1995-ben elfogadott Nemzeti Alaptantervbe bekerült a Könyvtárhasználati ismeretek elnevezésű tantárgy, amely lehetőséget adott, hogy informatika órák keretében a tanulók a tanuláshoz, az önképzéshez szükséges ismereteket szerezzenek. A könyvtári ismeretek oktatásához külön tanmenet készült, s az órák megtartásában kiváló segítséget jelentett a galérián található 18 számítógép.  A 2021-től életbe lépő új alaptanterv a digitális kultúra elnevezésű tantárgy keretében ad erre lehetőséget az 5-10. évfolyamokon évi 2-4 órában. Szükség van rá, különösen ebben a korban, amikor a zsebünkben hordunk több könyvtárnyi ismeretet. A könyvtárhasználati órák legfontosabb célja, hogy felkészítse a tanulókat az információszerzés sokféle lehetőségére, a megszerzett információ felhasználására, szelektálására, értékelésére. A könyvtári óra – és minden könyvtárban végzett tevékenység – megalapozza az önműveléshez, a folyamatos, élethosszig való tanuláshoz szükséges képességeket és tanulási technikákat.

Ezt a pedagógiai munkát erősíti a több mint 25 éve megrendezésre kerülő Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny, amelyen iskolánk tanulóival a kezdetektől részt veszünk, s az évek során 8 tanulónkkal jutottunk országos döntőbe, ahová minden évben országos szinten csak a legjobb10-12 diák juthatott. Komjáthi Ágnes, Csiha Mariann, Teleki Anikó, Csontos Emese, Al Taani Szábit, Luzsinszki Brigitta, Debreczeni Dorina, Nagy Tamás sikeres versenyzése könyvtárostanári munkám legjobb emlékei között szerepel. Ez a verseny már a jövő könyvtárhasználóit neveli ki: a hangsúly az információn, a problémamegoldáson van. A versenyzőknek komplex feladatokat kell megoldaniuk úgy, hogy használhatják a könyvtár adta összes lehetőséget. Hagyományos forrásokat, könyveket, folyóiratokat éppúgy, mint a világhálón fellelhető összes tudást. Aki megoldja ezeket a feladatokat, az ráébred, hogy ez az információbőség nem megkönnyíti, inkább nehezebbé teszi a számunkra fontos információk megtalálását.

A 2000-es évektől kezdődően az iskolai könyvtáraknak egyre nagyobb szerepet kell vállalniuk a diákok tankönyvellátásában. Ez a feladat különösen az utóbbi évektől kezdődően válik egyre hangsúlyosabbá: a tanulók mindegyike térítésmentesen kaphatja tankönyveit, s az évente 6000 új tankönyv a könyvtár állományába kerül az ehhez tartozó összes feladattal együtt.  Mindez jelentősen növeli az adminisztrációs feladatokat. A sok-sok munka azonban pozitívumot is hoz: szorosabb együttműködést a tanár kollégákkal, több kapcsolatot a gimnazistákkal.

Az együttműködés fontos iskolán kívüli terepeken is. A Kertész László Városi Könyvtár, a város többi iskolájának könyvtára, valamint az ott dolgozó munkatársak együttesen dolgoznak a város diákságának könyvtári ellátásáért: részt veszünk egymás programjain, versenyein, nagyon jól működik a könyvtárközi kölcsönzés szolgáltatása is az egyes gyűjtemények között.

És a jövő? Nehéz megjósolni: a könyvtárhasználati szokások az internet és az okostelefonok korában jelentősen megváltoztak. Itt, a mi könyvtárunkban is kevés az igény a hagyományos kézikönyvekre (lexikonok, enciklopédiák, kronológiák) és a szakkönyvekre – ezeket szinte teljesen kiszorították az elektronikus formátumok. A várakozásokkal ellentétben a szépirodalmi könyveket viszont nem szorították ki az e-bookok, a kötelező olvasmányokat és a szórakoztató irodalmat szívesebben olvassák a diákok hagyományos formában.

De a könyvtár mindig is több volt dokumentumok gyűjtőhelyénél. Egy olyan tér, amely összegyűjti a világról szóló információkat, legyenek azok nyomtatott formában vagy online térben rögzítve. Olyan tér, ahová belépve a tájékozódni vágyó segítséget kaphat az információáradatban való eligazodáshoz, vagy helyet talál az, aki kikapcsolódni, elcsendesedni - vagy éppen ellenkezőleg -  mások társaságában beszélgetni, együtt lenni akar.

Befejezésül álljon itt könyvtárunk állományának legutóbbi statisztikája: 2020. december 31-én kevés híján 26 ezer könyvvel (ebben a számban nincsenek benne a tankönyvek), 1145 elektronikus dokumentummal (CD, DVD) rendelkezünk. Ez a példányszám magában foglalja 400 év emlékeit: az egykori professzorok és deákok latin nyelvű, a kódexekre hasonlító könyveit, néhányat az első magyar nyelvű tankönyvek közül, a 19. század magyar klasszikusainak szép kötésű munkáit, a huszadik század elejének nagyszerű kézikönyveit, de megőrztünk néhányat az 50-es évek ma már mulatságosnak ható kiadványaiból is. Sokat őrzünk a könyvek virágkorának számító 1960-as, 70-es évek regényeiből, versesköteteiből.  A 90-es évektől kezdődően rengeteg oktatási segédlet, feladatgyűjtemény, érettségi felkészítő kiadvány jelenik meg. Ez utóbbiak közül azonban sok csak néhány évig használható, hamar elhasználódnak, egymást követik az újabb és újabb kiadások. Éppen ezért fontos feladat, hogy kivonjuk az állományból az avult vagy rongálódott dokumentumokat. Hiszen egy iskolai könyvtár nem múzeum, fő feladata a jelen igényeinek kiszolgálása. A sok leselejtezett kiadvány helyére azonban mindig kerülnek újak. Lépést kell tartanunk a rendkívül gazdag könyvkiadással - a meglehetősen szűkre szabott beszerzési keret ellenére is. (Ha keresnénk egy közös pontot a sok-sok könyvtárőr, iskolai könyvtáros, könyvtárostanár munkájában, az minden bizonnyal a szűkös beszerzési keret miatti sajnálkozás lenne.)

 Hosszú idő telt el azóta, hogy az első rektorok valamelyike „munkásságát bevégezvén” egy könyvét az iskolában hagyta. Az egykor 38 darabból álló gyűjtemény 28 ezres állományra gazdagodott. De nemcsak az állomány változott. Hatalmas különbség van az iskolai könyvtáraktól, könyvtárostanároktól elvárt feladatokban is. Jól mutatják ezt a munkakör elnevezésének változásai: kezdetben voltak a könyvtárőrök (vagyis itt még a legfontosabb feladat az állomány védelme), majd ez az elnevezés iskolai könyvtárosra módosult. Napjainkban pedig könyvtárostanárnak nevezik az iskolai könyvtárat vezető személyt, ami jelzi, hogy ő is részese az iskolában folyó pedagógiai munkának, a diákok nevelésének.

Az iskolai könyvtárak modern világban való szerepét legjobban Dömsödy Andrea, a Bod Péter Verseny fő szervezője, az Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár munkatársa határozta meg:  „… a világ nincs tantárgyakra darabolva. A könyvtárban minden összekapcsolható. Határt csak a fantázia hiánya és a könyvtárhasználatban való járatlanság szabhat.” 11

1Hajdúböszörményi Fióklevéltár, VIII. 56/a

2uo., magyarul: A Hajdúböszörményi hat osztályú ev.ref. gymasium értesítője,  1901/02. 75 l.

3A Hajdúböszörményi ev. ref. főgymnasium értesítője, 1902/02. 75. l.

4 Bp. Szépirodalmi K., 1978. 49. l.

5magyar címén: Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezeti terve. Megjelent: Schaffhauser Ferenc fordításában OPI, 1990

6HbFl.mXXVI 37/a2

7HbFl. XXVI.37a2

8Értesítő, 1913/134. 102. l.

9 Értesítő, 1910/11. 14. l.

10 TÁMOP 3.2.4/09-1) Tudásdepó-Expressz Könytári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése; TIOP 1.2.3/11/1 – Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése, könyvtártér bővítés

11 https://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=473 [letöltés:2021. április 8.]